Budafok-Tétény Online

Budafok-Tétényben is megmozdult a föld

A kerületben is érezhető volt szombaton, háromnegyed hét körül az a földmozgás, amelyet a főváros és az ország több pontján is érzékeltek.

Az Inforadio híre alapján a füldrengés epicentruma Budapest és Győr között nagyjából félúton, több km mélyen volt, a rengés ereje a Richter-skála szerint 4,7-es volt. Személyi sérülésről nem számoltak be a hírügynökségek, kisebb anyagi károk keletkeztek.

Az 5–10 másodpercig tartó mozgás jól érezhető volt a kerületben is, erről a közösségi oldalak bejegyzései is tanúskodnak.

Adatok a Katasztrófa Információs Portálon és az USGS honlapján olvsahatók.

Az ekkora magnitúdójú földrengés hazánkban erősnek és viszonylag ritkának számít, utoljára 1985-ben, Berhidán volt ekkora rengés. Az komoly károkat okozott az épületekben.

Magyarország területén évente 100–120 kisebb földrengést regisztrálnak az érzékeny szeizmológiai hálózat segítségével. A rengések nagy része nem éri el az érezhetőség határát. Az ország területén évente négy-öt 2,5–3,0 magnitúdójú, az epicentrum környékén jól érezhető, de károkat még nem okozó földrengésre lehet számítani. Jelentősebb károkat okozó rengés 15–20 évenként, míg erős, nagyon nagy károkat okozó, 5,5–6,0 magnitúdójú földrengés 40–50 éves intervallumban pattan ki.

A Szeizmológiai Intézet tájékoztatása szerint Magyarországon a nagyobb, már épületkárokat okozó földrengések statisztikai gyakorisága 10–15 év. Ebből kifolyólag a Pannon-medence egy lemezperemi területhez képest nem számít aktívnak, a mért földrengések epicentrumainak eloszlása pedig rendszertelennek látszik. Az alacsony szeizmicitás azonban nem feltétlen jelenti a földrengések méretének csekélységét.

Történelmünk legjelentősebb földrengését 1763-ban, Komáromban regisztrálták, de találkozunk már a római korból származó feljegyzéssel is. A komáromi 6,3 magnitúdójú rengés következtében 63 ember életét vesztette, a város épületeinek egyharmada elpusztult. Érmelléket felszínen megjelenő töréssel 1834-ben 6,2-es, Kecskemétet pedig 1911-ben 5,6-os magnitúdójú rengés rázta meg. Eger tágabb környezetében, a Mátra és a Bükk alján több földrengés keletkezett az elmúlt évszázadokban. A legpusztítóbb rengés 1925. január 31-én reggel 8 óra 5 perckor pattant ki, majd 8 perc múlva követte az első utórengés. Az 1956-os dunaharaszti 5,6-os erősségű rengést – már műszerekkel – pontosan regisztrálták.

A Kárpát-medence külső peremein ennél jelentősebb szeizmikus tevékenység folyik, ilyen a Délkeleti-Alpok, a Nyugati-Kárpátok és a Délkeleti-Kárpátok területe; egy 1977-es, a Háromszéki-havasok környékén keletkezett 7,2-es magnitúdójú rengés például még Bukarest városában is katasztrofális károkat okozott.

Forrás: echotv.hu, mti.hu, atv.hu, foldrenges.hu, fuggetlenhir.hu, inforadio.hu, nemethzoltan.hu, youtube.com

2011. január 29.