Hírek

Parlamenti interpelláció a Rozáriumért
Font Sándor (Fidesz) és Németh Zoltán (Fidesz) országgyűlési képviselők "Megmenekült-e a budatétényi rózsakert, vagy megkaparintják a privatizátorok?" címmel interpelláltak dr. Fazekas Sándor vidékfejlesztési miniszterhez, június 14-én.
2010-06-17

Németh Zoltán: Elnök Úr! Tisztelt Ház! Tisztelt Miniszter Úr!
Az Érdi Gyümölcs- és Dísznövény-termesztési Kutató-Fejlesztő Kht. Magyarország egy legnagyobb génbankja, ahol a hazánkban honos összes csonthéjas génállományát őrzik, kutatják, nemesítik és értékesítik. A kutatóintézet mintegy 800 hektáros, igen értékes földterülettel is rendelkezik az M7-es, M6-os autópályák közvetlen közelében, és ez a terület egyedülálló módon nem az állam, hanem a kutatóintézet tulajdonában van. A kutatóintézet budatétényi központja is nagyon komoly értéket képvisel. Budafok-Tétényben fekszik a kht. rózsakertje, amelynek elődjét még Klauzál Gábor alapította.
Több mint ötven évvel ezelőtt a Magyar Örökség-díjas Márk Gergely itt álmodta meg és hozta létre Európa akkor második legnagyobb rozáriumát a Park utca 2. szám alatt. Itt van a kutatói központ is. Az akkori 2740 rózsafajtából mára 1300 maradt, de még mindig 8000 tő virágzik májusban a nagyjából két és fél hektáros területen.
Azonban a több milliárd forint értékű szántó, valamint az érdi kutatóközpont és a budatétényi rozárium kényszer-végelszámolás alá került, és vele együtt az a szellemi vagyon is, amelyet kutatóelődeink több évtizeden keresztül halmoztak fel a nemzet szolgálatában.
Ugyanis egy törvény elrendelte, hogy minden kht. formában működő egységet át kellett alakítani 2009. július 1-jéig. Az állam tulajdonában levő igen sok kht.-t át is alakította a tulajdonos, kivéve az említett érdi kutatóintézetet, így a bíróság kényszer-végelszámolást volt kénytelen elrendelni. A szabály ilyenkor az, hogy a kijelölt felszámoló a tulajdonos helyébe lép, értékesíti a vagyont, majd elszámol a volt tulajdonossal.
Tudni kell, hogy ennek a hatalmas értékű vagyonnak a kezelője a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt., ahol akkor az ezért a portfólióért felelős vezérigazgató-helyettes Benedek Fülöp volt. Felmerül a kérdés: nem képzelhető el, hogy az átalakítás elmaradása nem is véletlen, hanem előre, pontosan kitervelt akció volt? Hiszen a jogszabályt igen jól ismerők pontosan tudták azt is, hogy ha nincs átalakítás, akkor jöhet a végelszámolás, azaz a 800 hektár állami termőföld haveri kézre juttatása, az épületek, ingatlanok lenyúlása.
A szemfényvesztő rablás megakadályozása érdekében az elmúlt évben többször kérdeztük a vagyongazdálkodásért felelős MSZP-s minisztert, tartottunk sajtótájékoztatót, sőt a XXII. kerületi civil egyesületek közel 800 aláírást gyűjtöttek, hogy felhívják a képtelen helyzetre a figyelmet. Aggodalmunkat a volt szocialista kormány lesöpörte.
Tisztelt Miniszter Úr! Ezért kérdezzük, Font Sándor képviselőtársammal: Van-e elegendő eszköze és rálátása a minisztériumnak a végelszámolás folyamatára? Megalakult-e már az a nonprofit kft., amely képes a végelszámolás alatt levő társaság vagyonának a fogadására? Van-e esély arra, hogy továbbra is állami kézben maradjon ez a nagy értékű nemzeti vagyon?
(Közbeszólások az MSZP soraiból: Idő, elnök úr!)
Nem tapintható-e ki a leköszönő kormány részéről az a szándék, hogy az átalakítást tudatosan szabotálták el annak érdekében, hogy ez a hatalmas vagyon meghatározott magánkezekbe kerüljön?
Várjuk megtisztelő válaszát.

Dr. Fazekas Sándor vidékfejlesztési miniszter: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselő Úr!
Mindenekelőtt szeretném leszögezni, hogy a nemzeti összefogás kormánya mindent megtesz azért, hogy felbecsülhetetlen értékű génbankjainkat, mint stratégiai jelentőségű nemzeti örökségünket megvédje. Ennek érdekében azt tervezzük, hogy a különböző kutatóintézetekben, egyetemeken, illetve gazdasági társaságoknál található törzsültetvényeinket, maggyűjteményeinket, továbbá ősi és őshonos állatfajtáinkat fenntartó szervezeteinket és intézményeinket egységes génbankhálózatba fogjuk össze, és a fenntartásukhoz szükséges költségvetési forrásokat kiszámítható módon biztosítsuk.
Ezekre a genetikai alapokra építve fejleszteni kívánjuk saját nemesítési tevékenységünket, így a genetikai örökségünket mezőgazdaságunk megújításában jelentős súllyal kívánjuk felhasználni. ͍gy nemcsak hogy esély van arra, hogy e nagy értékű nemzeti vagyontömeg állami kézben maradjon, hanem jelentős mértékben ezekre az alapokra mint hungarikumokra kívánjuk jövendő agrár- és vidékfejlesztési stratégiánkat építeni.
A finoman fogalmazva is gyanús üggyel kapcsolatban elmondható, hogy 2010. április 6-án vált jogerőssé az Érdi Gyümölcs- és Dísznövény-termesztési Kutató-Fejlesztő Közhasznú Társaság végelszámolása, annak ellenére, hogy a cég hitelfelvétel nélkül működik, vagyona tehermentes, pénzügyi helyzete jelenleg is stabil. Joggal mondhatjuk tehát, hogy a nemzeti vagyonnal való felelőtlen gazdálkodás egy olyan céget sodort végveszélybe, amely egyébként saját gazdálkodását illetően erre nem szolgált rá. Ez önmagában is felveti az érintett vezetők felelősségre vonásának kérdését. Ráadásul itt nem is egyszerűen az ingatlanok értékéről és a társaság gazdasági teljesítményeiről van szó, pótolhatatlan nemzeti értékeink kerültek végveszélybe.
Egyetértek a képviselő úrral abban, hogy nem lehet kizárni annak a lehetőségét, hogy az átalakítás megkésett kezdeményezése nem volt véletlen. Az agrárportfólióért felelős vezérigazgató-helyettesnek, illetve munkatársainak nyilván tudniuk kellett, hogy ha időre nem történik meg az átalakítás, akkor ennek végelszámolás és értékesítés lesz a következménye. Innen már csak egy lépés lett volna az intézet 800 hektár állami földterületének, valamint értékes egyéb ingatlanainak akár mélyen áron aluli, spekulációs megszerzése. Erre mondhatjuk azt, hogy hát igen, ez egy ügyes, agyafúrt trükknek tűnik.
Ami a megoldást illeti, a Nemzeti Vagyongazdálkodási Tanács 2010. május 19-ei ülésén elfogadott egy előzetes intézkedési tervet, amelyben szerepel egy új, nonprofit közhasznú kft. megalapítása. Ez venné át a munkavállalói állományt és folytatná a tevékenységet. A végelszámolás befejeztével ez a társaság kapja vagyonkezelésbe a földterületeket, illetve tulajdonába az eszközöket, valamint az apportálható ingatlanokat. Az új társaság megalapításának előfeltétele a kényszer-végelszámolóval való megállapodás. A megállapodás előkészítésére utasítást adtam, a munkálatok jelenleg folyamatban vannak. A kármentést követően azonban nem maradhat el a felelősségre vonás sem, amellyel összefüggésben vizsgálatot kívánok elrendelni.
Köszönöm szépen a figyelmet, és kérem válaszom szíves elfogadását. (Taps a kormánypárti padsorokban.)

Font Sándor: Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Miniszter Úr!
A válaszát elfogadjuk. Mi is osztjuk azt az aggályát, amit ön is fölvetett, hogy valószínűleg az események itt nem véletlenül történtek, hiszen 2009. július 1-jéig kellett a kht.-t átalakítani, és milyen véletlen, a Magyar Nemzeti Vagyongazdálkodási Részvénytársaság és annak a vagyonáért felelős vagyontanács június 26-án ülésezik, akkor engedélyezi az érdi kutatónak az átalakulást, miközben négy nap múlva át kellett volna alakulni, de a döntést nem futárral vagy azonnali behívással közvetítik, hanem postán feladják Érdre. Minekutána ez a postai küldemény - a Magyar Posta teljesítőképességének megfelelően - késve érkezik az illető címzetthez, ezek után természetes, hogy az átalakítást jogilag nem lehetett véghez vinni.
December 17-én fordultam Oszkó Péter miniszter úrhoz írásbeli kérdéssel, ő nem osztotta az aggályomat, azt mondta, hogy itt minden rendben lesz, és nem lesz végelszámolás. Kérem szépen, a bírósági döntés kényszer-végelszámolást rendelt el.
Miniszter Úr! Nagyon kérjük azt, hogy ezt a hihetetlen nagy értékű vagyont mentsék meg, és legyenek szívesek végigkísérni ezt az ügyet, hogy ne vesszen kárba ez a több tíz éves munka, amit itt az őseink, a kutatók ránk hagyományoztak.
Köszönöm, válaszát elfogadom.